Csillagidő: 79383.4

 

Az Új Romulus-on minden városban megjelent egy kivetített hologramm.

A COLOMBUS hídján beérkező üzenetként jelent meg a főképernyőn egy üzenet.

Az elhagyott romulán bázison a lefegyverezett Orvell-éknek megjelenítettek egy bejövő adást az egyik kivetítőn.

 

Az üzenetben, a hologramokon egy idősebb romulán katonai vezető képe jelent meg.

– Kvanticus Tábornok vagyok! – mondta a férfi majd egy kis hatásszünettel folytatta –

Romulán honfitársaim, itt az ideje, hogy véget vessünk az évek óta tartó szörnyűséges pusztításnak, ami dicső Világunk pusztulása óta sújt minket!

A Föderáció-barát hazaárulók megtagadták a Romulán vérvonalból származó dicsőséget, mely ezer évig tartotta egyben Birodalmunkat, most a romlás és a romlottság melegágya az őseink, népünk nagy vezetőinek csontjain felépített Föderációs bábkormányuk!

Ők, akik megtagadták népünk tiszteletben tartott örökségét, eszméit, merték ki kiáltani a Romulán Egységkormányt, ami a hazug és becstelen Föderáció irányította Köztársaságuk központja. Innen irányítják azt a propaganda gépezetet is, ami az egész kvadránsban hirdeti züllött nézeteiket és hazug vádjaikat rólunk, a dicső Romulán Csillagbirodalom valódi örököseiről!
Fegyvert emeltek saját honfitársaik ellen, de a fegyvereiket is a Föderációtól kapják, amivel hosszas és véres polgárháborúba taszították saját népünket, azokat, akik nem akarják követni ezt a becsület nélküli Rezsimet!

Nem engedhetünk tovább a romlottság erőinek! Éppen ezért, a mai naptól ki kiálltjuk az Új Romulán Csillagbirodalmat, mely őseink dicsőségét és nagyságát követve száll szembe azokkal, akik a Romulán Birodalom ellen fordulnak!

Hatalmas felelősség terhel azért, hogy dicső népünk újra felvirágozhasson, éppen ezért alázattal vállalom el, hogy az Új Romulán Csillagbirodalom Prétoraként győzelemre vezessem népünket!

Prétorként első döntésem, hogy a Birodalom ellenségének kiálltom ki azokat az idegen hatalmakat, akik beavatkoznak a Romulán belügyekbe! Így a Föderációt és a Klingon Birodalmat is az ellenségeinknek tekintjük, akikkel hasonló kegyelem nélkül számolunk le, mint azokkal az áruló romulánokkal, akik saját népük ellen fordultak, hogy idegen hatalmakat szolgáljanak!

Éljen soká az ÚJ ROMULÁN CSILLAGBIRODALOM! – harsogta a romulán férfi az üzenetben, miközben bal öklével a mellkasához csapott.

 

Mialatt az üzenetet sugározták szerte a kvadránsban, az Új Romulus-nál is abba maradt a romulán birodalmi flotta támadása melyet a Köztársaság központja és a COLOMBUS ellen indítottak.

A USS COLOMBUS bár több D’Deridex osztályú harci madarat megsemmisített, Kvanticus Tábornok, illetve azóta önmagát kinevezve, Kvanticus Prétor által csatába küldött romulán flotta sokkal nagyobbnak és erősebbnek bizonyult, mint amivel a maroknyi Köztársasági cirkáló és a COLOMBUS megtudott volna küzdeni.

A COLOMBUS az ütközet során súlyos sérüléseket szenvedett, és a pajzsgenerátorok is megsérültek, amikor egy ion ágyú lövedéke átszakította a csillaghajó burkolatát a 8-as fedélzeten, ahol a pajzsgenerátorok voltak.

A deflektor pajzs megszűnésével és az ablatív pajzs használhatatlanságával nyílt, egyenes célpontot jelentett a COLOMBUS Kvanticus flottájának.

Közben antianyag szivárgás miatt a megbízott Kapitány Caracas-t és Weyoun-t küldte a hiba elhárítására a Gépházba, de a két civil utas miközben a 10-es fedélzetre tartottak, egy újabb robbanás hatására a megsérült turbó liftben rekedtek.

A lift nagy része beroskadt, az ütközésben mindketten a padlóra zuhantak, de közben a daktari főszakács lábát és vállát átszúrta egy merevítő rúd, mely a beroskadt liftfalból szakadt ki. A baleset után alig néhány másodperccel magához tért Weyoun és Caracas is.

A daktari érezte, hogy mozdulni sem bír a testét két helyen is átdöfő fém rúdtól. Weyoun-nak is szüksége volt még pár másodpercre, hogy felmérje mi is történt velük, illetve elborzasztotta ami a daktarival történt.

- Gondolom, nem kell mondanom, hogy ez nagyon nem néz ki jól! – mesélte a sérült társának, amit látott, miközben próbálta a kezével felmérni milyen sérülést is szenvedett a másik férfi.

- Később örömködjön, a Gépházban még mindig nem zárták el a szivárgást! Sokkal rosszabbul fogunk mindannyian kinézni, ha felrobban a hajtómű! – válaszolt ingerülten a daktari. – Menjen, segítsen a gépészeknek! – utasította Karacas a vortát.

- Tipikus daktari! Egy dolgot felejt el barátom, ha itt hagyom magát meghalni, a Kapitány és a legénység is engem okolna, maga pedig kárörvendhetne, a tudja bárki is melyik Másvilágukból! Ezt pedig köszönöm szépen, de kihagyom! – reagált Weyoun.

- Az öntelt vorta… maguk soha semmiért nem tudnak felelősséget vállalni! – vágott vissza Karacas.

- El kell vágnom fézerrel a csöveket, ellenkező esetben elvérzik. Ha eddig utált, akkor ezután se fog kedvelni azt hiszem… - mondta Weyoun, de mielőtt a sérült daktari bármit is vissza válaszolhatott volna, a vorta neki látott a fézer pisztolyával a fémrudak elvágásának. A daktari testét átszúró merevítők egyre nagyobb felületen kezdek izzani, ahogy a fézer felhevítette őket, miközben Weyoun próbálta átvágni őket. Az első rúd átvágása után a daktari szótlanul elájult az elviselhetetlen fájdalomtól.

 

Naomi Wildman Parancsnokot nevezte ki Orvell Kapitány a COLOMBUS ideiglenes kapitányává, addig, amíg ő elment egy titkos küldetésre a Colombus Speciális Osztaggal, a C.S.O.-val.

Percek teltek el azóta, hogy Weyoun és Karacas elindultak a Gépházba, közben Kvanticus Tábornok üzenetét sugározták, miközben a sérült csillaghajóval szemben több tucat birodalmi harcimadár készült a totális megsemmisítésre.

* Figyelem! Antianyag szivárgás! Hajtómű túlterhelődés három perc múlva! * szólalt meg újra a COLOMBUS fő computerének hangja.    

- Hol lehetnek már? – tette fel magának a kérdést halkan Naomi.

- Mr. Weyoun! Karacas! Jelentkezzenek! – hívta a kommunikátoron Wildman a vortát és a daktarit, de semmi válasz nem érkezett.

- Parancsnok, lehet, hogy megsérültek! Egy másodlagos relé túltöltődése miatt robbanás volt a 8-as és a 9-es fedélzet közötti liftaknában. A karbantartók már úton vannak! – jelentette Omok Zászlós.

Naomi Wildman nyugtázta a jelentést, de az antianyag szivárgást még mindig nem sikerült elállítania senkinek.

- Mr. Borikk, azonnal sugározzon át a Gépházba! – adta ki a parancsot, amikor a komminukátoron bejövő adás érkezett.

- Wildman Parancsnok, itt Weyoun! Elnézést a késlekedésért, de történt egy kis baleset. Mr. Karacas éppen most állította el a hajtóműszivárgást, de nagyon nincs jó állapotban, orvosi segítségre lenne szükségünk! – jelentette a vorta.

- Vettem! Azonnal küldöm a doktort! – válaszolt Naomi.

Miközben Omok Zászlós értesítette a Gyengélkedőt az orvosi vészhelyzetről, a Kvanticus féle üzenet véget ért.

- Hogy állnak a pajzsok Mr. Borikk? – érdeklődött a megbízott kapitány. 

- Nem működik sem a deflektor pajzs, sem az ablatív pajzs. Legalább egy nap mire helyre hozzuk a károkat. – válaszolt a TSH.

- Félek tőle, hogy az új Prétor szavai nem a béke irányába terelték a flottáját velünk szemben. – állapította meg némi szarkazmus kíséretében a jelenlegi kilátástalan helyzetüket.

- Parancsnok, újra élesítik a fegyvereiket a Birodalmi flotta hajói! – jelentette a Borikk.

- Miss Bryce, hátra menet, teljes impulzussal! Ha jelt adok, kezdjen Delta kettes kitérő manőverbe! – adta a parancsot a kormányvezérlésnél ülő tisztnek.

- Parancsnok, valami zavarja az érzékelőket! Vakon kell majd repülnünk! – válaszolt a Kormányos.

- Tüzet nyitottak a D’Deridex-ek! – jelentette Borikk.

- Becsapódásra felkészülni! – adta a parancsot Naomi, de mielőtt a romulán harcimadár űrhajó diszruptor lövedéke eltalálta volna a COLOMBUS-t, egy klingon űrhajó vágott eléjük, aminek a pajzsai felfogták a támadást.

 

- A Klingon Flotta, hívnak minket! – jelentette Omok Zászlós, Naomi jelezte, hogy kapcsolja a főkivetítőre.

Egy régi jó barát köszöntötte a COLOMBUS megbízott Kapitányát.

- B’Elanna! – köszöntötte a fiatalabb nő régi barátját és mentorát.

- Remélem nem érkeztünk későn! – viszonozta az üdvözlést az ősz hajú félig klingon, félig ember nő.

- Jól jönne a segítségetek! Kvanticus tábornok flottája… -

- Igen, mi is végig hallgattuk az öreg romulánt. Még, hogy Prétornak kiálltja ki magát… nevetséges! Martok Kancellár üdvözletét hoztuk az új Prétornak. – válaszolt Torres miközben egy találat érte a hajót, ami megrázkódott a becsapódástól, ekkor lépett B’Elanna mellé Worf Tábornok.

- Kapla’ Parancsnok! – üdvözölte Worf Naomi-t.

- Kapla’ Worf Tábornok! Köszönjük a segítséget! – viszonozta az üdvözlést Wildman Parancsnok.

Worf mondott két mondatot klingon nyelven Torres-nek, aki ezután újra Naomi-ra figyelt.

- Maradjatok fedezékben a zászlóshajó mellett, ha szükségetek van segítségre a javításokhoz, csak szólj és átküldünk annyi gépészt amennyire szükségetek van! – ajánlotta fel a félig klingon nő, amit Naomi Wildman megköszönt, majd azzal búcsúztak el egymástól, hogy a csata után találkoznak.

A most érkezett klingon flotta minden hajója tüzet nyitott az újonnan kikiáltott Romulán Birodalmi flotta hajóira. A két flotta mérete közel azonos volt, és tűzerőben sem múlták alul egymást, egyedül a klingon flotta zászlós hajója, az ALEXANDER volt, ami méreteivel és tűz-erejével kitűnt a többi hajó közül.

Amikor a csata kezdetét vette, megannyi fézer nyaláb és fotontorpedó csapódott be a szemben álló felek hajóiba. Egymás után robbantak fel a kisebb, gyengébb csatacirkálók, és több D’Deridex és D7-es harci madár is súlyos sérüléseket szenvedett mindkét oldalon.

 

A USS COLOMBUS követve B’Elanna utasítását megpróbált fedezékben maradni az ALEXANDER mögött, így volt ideje a legénységnek rendezni a soraikat.

Weyoun és Karacas a Gyengélkedőn feküdtek, miközben zajlott a csata. Dr. Sanders lépett Weyoun bioágya mellé, aki éppen a vörös riadót jelző fényeket bámulva gondolkodott.

- Mr. Weyoun, sikerült a műtét! Ha gondolja, válthat vele pár szót! – mondta a hajó főorvosa, majd hozzátette halkan megjegyezve – Szép volt! – mondta Aeron Sanders a vortának.

Weyoun felült az ágyon, majd át sétált a műtőágyhoz, ahol Karacas feküdt.

A daktari kinyitotta a szemét és a vortára szegezte a tekintetét.

- Dr. Sanders azt mondta, hogyha nem vág le a merevítő rudakról, akkor pár perccel később elvéreztem volna… a felhevült fémrudak állították meg a vérzést. – mesélte a hajóorvos diagnosztikáját a főszakács.

- Örülök, hogy jobban van! Bár nem tagadom, volt egy pillanat, amikor azon gondolkodtam, inkább elállítom én az antianyag szivárgást, minthogy a maga üvöltését hallgassam… - válaszolt szarkasztikusan Weyoun.

Ezen a kijelentésen Karacas csak elmosolyodott és egy picit bólintott egyet a fejével.

A vorta látta, hogy a daktarinak nehezére esik beszélni.

- Pihenjen! – mondta búcsúzóul Weyoun, de arra nem számított, amit Karacas csinált.

A daktari felemelte a jobb karját, és békejobbot nyújtott a vortának, aki egy pillanatnyi meglepődést követően viszonozta a kézfogást.

- Köszönöm! – mondta Karacas, majd újra becsukta a szemét.

Weyoun elgondolkodva elindult a kijárat felé, Dr. Sanders bár végig nézte a jelenetet, nem akarta megzavarni a pillanatot, amit a vorta éppen átélt.

 

A COLOMBUS Hídján Borikk folyamatosan tájékoztatta Naomit a csata helyzetéről, miközben a többi tiszt azon dolgozott, hogy a károkat helyre állítsák minél hamarabb, tekintettel arra, hogy több fő rendszer is megsérült a támadás során, így nem működtek a védő pajzsok, a deflektor vezérlés és a fézer ágyuk sem üzemeltek.

- Omok Zászlós, mi a helyzet a Fővárossal? – érdeklődött a megbízott kapitány.

- Túl nagy az interferencia Parancsnok! Az érzékelők szerint támadás érte a fővárost, antianyag robbanás nyomait látják az érzékelők… azt hiszem. – jelentette a vulcani tiszt.

- Köszönöm Zászlós! Keresse tovább Mareq Hadnagyék jeladóját! – adta az utasítást Naomi.

Közben Weyoun is visszatért a Hídra, Naomi Wildman felállt a kapitányi székből, hogy köszöntse a taktikai tanácsadót.

- Örülök, hogy látom Mr. Weyoun! – mondta a félig ktariai nő.

- Köszönöm Parancsnok! Dr. Sanders azt mondta visszatérhetek a szolgálatba. – jelentette a vorta.

- Helyes, elkélne a segítsége! A Klingon Birodalmi Flotta a segítségünkre sietett, de elég kiegyenlítettek az esélyek, a Romulán Birodalmi hajók tűz ereje súlyos károkat okoz a klingon hajóknak, Borikk Hadnagy jelentése szerint több csatahajó is harcképtelenül lebeg, közben a bolygón támadás érte a fővárost. – mesélte Naomi, hogy gyorsan és röviden képbe hozza a kifinomult stratégiai gondolkodásról híres vortát.

- Mr. Weyoun! Szép munka volt! – tette hozzá a dicséretet Naomi Wildman, ami szintén meglepte az idegen férfit, de nem volt túl sok idő az elmélkedésre, ki kellett dolgoznia egy stratégiát rövid időn belül, hogy előnyhöz juttassa a klingon flottát a romulán birodalmi hajókkal szemben.

 

ÚJ ROMULUS, ROMULÁN KÖZTÁRSASÁG

Az Új Romulus-on a fővárosban hatalmas káoszt okozott az öngyilkos merénylet során felrobbantott antianyag bomba, több tucat épület dőlt romba és több ezren megsérültek vagy meghaltak a támadásban. De a város lakosságát ezután érte a támadás következő hulláma, amikor véget ért Kvanticus Tábornok holografikus üzenete, beépült Shinzon Fanatikusok támadtak a városi lakosságra, így több helyen összecsapások alakultak ki a város védelmi erői és a betolakodók között, illetve kisebb vadászgépek indítottak légi támadást.

Icheb, Nyolcas, Mareq és a D’Tan Főminiszter terve az volt, hogy a Védelmi minisztériumból sugárzott szubtéri jeladó segítségével hívjanak segítséget, de ehhez át kellett jutniuk a város másik részére, ami a kialakult háborús helyzetben nem volt könnyű. Először megpróbáltak keresni egy transzporter pontot, de mielőtt használni tudták volna egy Skorpió II-es birodalmi vadászgép felrobbantotta, a támadást éppen csak, hogy sikerült megúszni a négyfős társaságnak.

A légi támadás második hulláma során az energia fejlesztőket érte támadás így röviddel ezután a város nagy részében megszűnt az energia ellátás is.

- Megszűnt az energia ellátás! Azt hiszem, így már nehéz lesz segélyhívást küldenünk. – állapította meg Mareq miközben egy addig még épségben lévő transzporter pontot próbált meg üzembe helyezni Icheb Hadnagy.

- Nem teljesen! A Védelmi Minisztérium saját energia fejlesztővel rendelkezik, ami az építmény alatt található, így azt aligha tudják lebombázni a vadászgépeik. – válaszolt a romulán Főminiszter.

- Úgy látszik, hogy transzportálási lehetőséget keresni teljesen hasztalan. Egy járművet kellene keresnünk, azzal juthatnánk el leghamarabb a létesítményhez! – állapította meg Nyolcas.

Közben Icheb is felhagyott a transzporter állomás üzembe helyezésével, amikor újabb nehézséggel találták szembe magukat.

A Gépészeti Segéd Hologram mobil sugárzója meghibásodott, a holomátrix elkezdett gyengülni.

- Nyolcas! Mi történik veled? – kérdezte Mareq.

- A mobil sugárzóm… az antianyag robbanásból hátra maradt téta sugárzás rombolja a holomátrixomat!

Icheb! Kérlek, segíts stabilizálni a kivetítőm! – kérte a GSH a COLOMBUS Főgépészét.

Icheb azonnal a hologram társuk segítéségére sietett, próbálta át állítani a kivetítőt, de nem járt sikerrel.

- Megsérültek a mikro áramkörök kötései. Nem fogom tudni itt megjavítani a kivetítőt. Vissza kell térnünk a COLOMBUS-ra! – mondta a társainak Icheb.

- Ha előbb esik szét a holomátrixom, az visszafordíthatatlan adatvesztést eredményezhet a programomban! – állapította meg Nyolcas.

- Nyugodj meg Nyolcas! Mindent megteszünk, hogy ez ne következzen be! – nyugtatta a hologramot Mareq.

- Ha kikapcsoljuk a kivetítőd, akkor a holomátrix nem sérülhet meg addig, amíg az adatbank épségben van! Muszáj lesz deaktiválnod magad! – javasolta a megoldást a brunali Főgépész.

Nyolcasnak nem tetszett a gondolat, hogy ebben a helyzetben kikapcsolják a programját, főleg, hogy egyáltalán nem volt benne biztos sem ő, sem a többiek, hogy a mobilsugárzó adatbankja nem károsodik meg, és még valaha újra be tudják kapcsolni a programját. Ugyanakkor azzal is tisztában volt a GSH, hogyha a bekapcsolva marad és tovább romlik a holomátrix állapota, akkor a teljes programja megsérülhet, ami egyenlő a biztos megsemmisüléssel, így a bizonytalan kisebbik rossz megoldást kellett választania.

- Rendben! Ha nincs jobb megoldás, akkor deaktiválom a programomat. De kérem, kövessenek el mindent, hogy mielőbb visszatérhessünk a COLOMBUS-ra, nem szeretnék végleg törlődni! – mondta Nyolcas zaklatott hangon.

- Mindent megteszünk, megígérem! – válaszolt Icheb holografikus barátjának, közben Mareq is helyeselve bólogatott, ez egy picit megnyugtatta a hologramot, majd miután végig nézett társain, deaktiválta a programját a mobilsugárzón.

Icheb Hadnagy biztonságosan elrakta a holografikus mobil kivetítőt, majd miután D’Tan Főminiszter mutatta az utat, melyik irányba induljanak el a város utcáin immár csak hárman folytatták az útjukat a Védelmi Minisztérium épülete felé.

Útközben szerencséjük volt, nem találkoztak inváziós csapatokkal, egészen a Minisztérium épületéig, ahol több tucat felfegyverzett Kvanticus Tábornok katonái közé tartozó romulán várakozott, körbe véve az épületet, melyet három Skorpió II-es vadászgép őrzött.

- Jól sejtem, ezek nem az Ön emberei Főminiszter Úr? – érdeklődött némi iróniával a hangjában Mareq Hadnagy.

- Nem, ezek Kvanticus Tábornok katonái. Minden bizonnyal észlelték a jeladó sugárzását. – válaszolt D’Tan.

Icheb-nek más véleménye volt.

- Ha el akarták volna pusztítani a jeladót, már földig bombázták volna a vadászgépek az épületet.

Nem! Mást akarnak… Sokkal inkább azt hiszen, hogy ők akarnak vele üzenetet sugározni. – állapította meg a brunali.

- Más megoldást kell keresnünk! – vélekedett D’Tan.

- Sajnos, nincs túl sok időnk! Nyolcas mobil projektora egyre jobban korrodálódik. Ha segítséget hívnak, akkor pedig az egész bolygót megszállják, vagy még rosszabb. – reagált Mareq Hadnagy.

- Igaza van a Hadnagynak! Nincs időnk másik megoldást keresnünk, valahogy be kell jutnunk. – mondta Icheb, de szinte azonnal romulán diszruptorok töltődését hallották maguk mögül.

Mikor megfordultak, egy osztag birodalmi romulán katona tartotta rájuk a fegyvereiket.

Icheb és Mareq a saját fézer pisztolyaikért nyúltak, de a romulánok tüzelő állásba helyezték magukat, így mind ketten látták, hogy esélytelenül próbálnák meg felvenni a harcot, így feltett kézzel megadták magukat.

A Tábornok katonái a Minisztérium előtt várakozó katonákhoz kísérték az újonnan elfogott három foglyot, és a túszul ejtett Minisztériumi dolgozók mellé térdeltették őket.

Néhány perc várakozás után, amíg nem történt semmi D’Tan úgy döntött cselekednie kell, ezért felállt és az őket őrző katona elé lépett.

- Mit akarnak tőlünk? Kvanticus Tábornok kezdte a polgárháborút nem mi! Maguk támadják a békés telepeket, maguk viszik a polgárháborút el a romulánok lakta bolygókra! – mondta indulatosan a Főminiszter, majd folytatta – Beszélni akarok a vezetőjükkel! – utasította D’Tan a másik romulánt.

Ekkor egy újabb romulán lépett közelebb a katonák közül. Icheb és Mareq csendben követték a történésket.

- Lám, lám! D’Tan Főminiszter! Micsoda… Öröm! – mondta az idegen romulán.

- Maga vezeti ezeket a katonákat? – kérdezte D’Tan.

- Én? Ugyan, dehogy! Én csak a dicsőséges múltra emlékeztetem honfitársainkat! – válaszolt a rejtélyes romulán férfi.

- Ki maga? – érdeklődött a Főminiszter, de az egyre érdekesebb társalgásra Mareq és Icheb és felfigyeltek.

- Én Senki vagyok! A Nagy Shinzonar szolgálója! – válaszolt kedvesen a kopasz romulán.

- Egy Shinzon Fanatikus?! Mégis hogy képesek ennyi szörnyűségre? – vonta kérdőre a Főminiszter a névtelen romulánt.

- Szörnyűség lenne visszaállítani a dicső Rimulán Csillagbirodalmat méltó hírnevéhez? Aligha!

De erre most nincs időnk! Főminiszter, a dekódoló szekvenciákat! – utasította a rejtélyes romulán.

- Ezt még nagyon megbánják! – utasította vissza D’Tan.

A Shinzon Fanatikus romulán intett a katonáknak, akik kérdés nélkül tüzet nyitottak a foglyok egy részére.

Romulán diszruptor égési nyomokkal a testükön zuhantak a földre a Minisztériumban foglyul ejtettek egy része, akiket a rejtélyes idegen lelövetett.

D’Tan, Mareq és Icheb elborzadva nézték végig a történteket, amit Kvanticus katonái rezzenéstelen arccal hajtottak végre.

- A dekódoló szekvenciákat! Többet nem kérem! – adta az újabb utasítást a Shinzon Fanatikus, de a Főminiszter továbbra sem engedelmeskedett, erre buzdította őt Mareq és Icheb is.

A kopaszra nyírt romulán újból kiadta a tűzparancsot, ezúttal viszont a D’Tan és a COLOMBUS legénységének tagjaira is.

A Kvanticus Tábornok irányításához tartozó katonák a parancsra azonnal tüzet nyitottak volna, viszont egyetlen fegyver sem működött a katonák kezében.

Hirtelen több tucat Föderációs katona transzportált a romulánok közé, és azonnal lefegyverezték az ellenséges katonákat, a Minisztérium körül lebegő Skorpió II-es vadászégeket pedig célzott fézer lövések tették harcképtelenné, majd vonósugárral elfogták őket Föderációs Delta osztályú űrkompok.

Icheb és Mareq megkönnyebbültek, D’Tan pedig foglyul ejtett Shinzon Fanatikusra nézett.

- Azt hiszem, ideje lenne elbeszélgetnünk! – mondta fenyegetőleg a Főminiszter, de a kopasz romulánt nem hatották meg a fenyegető szavak vagy az, hogy megfordult a helyzet.

A Shinzon Fanatikus érdeklődő tekintettel nézett D’Tan-ra, majd öltözete alá nyúlva, a bal válla alatt egy mérget juttatott a testébe, majd a méreg azonnal végzett vele és elporlasztotta a testet, ami akár csak egy hamuból készült szobor omlott össze.

Naomi Wildman Parancsnok, a USS COLOMBUS ideiglenes kapitánya a Kettes Transzporter Állomásnál várt.

Amikor megjött a jelzés a transzportert kezelő tisztnek jelezte, hogy adjon energiát, majd a COLOMBUS fedélzetére sugározták a bolygóról Ichebet és Mareq Hadnagyot.

A félig ktariai nő köszöntötte két tiszttársát.

- Nyolcas? – kérdezte meglepetten a nő, a Főgépész válaszolt régi bajtársának.

- Felrobbantottak egy anti-anyag detonátort és a hátra maradt téta sugárzás megrongálta a mobilsugárzót, de reméljük, hogy még jól van és nem károsodott a programja.

- Hozzátok rendbe mihamarabb, szükségünk lesz rá! – adta az utasítást Noami, Icheb jelezte, hogy értette a parancsot.

- A Kapitányról van hír? – érdeklődött Mareq.

- Egyelőre nem sok jó hír van, de részletesen mindent elmesélek, egy óra múlva eligazítást tartunk! Addig is keressék fel Dr. Sanders-t! – válaszolt a Parancsnok.

Ezután mindhárman elindultak a saját dolgukra, Icheb és Mareq a Gyengélkedőre, Naomi a Hídra.

 

A COLOMBUS súlyos sérüléseket szenvedett a Romulán Birodalmi flottával történt összecsapás során, így szinte mindenki azon dolgozott, hogy helyre állítsák a károkat, ebben segített a legénységnek két tucat klingon karbantartó és gépész valamint kétszer annyi Csillagflotta gépész és karbantartó.

B’Elanna Torres átsugárzott a COLOMBUS-ra, hogy találkozhasson Noamival és a legénységgel.

Az Eligazító terembe tartottak, amikor üzenet érkezett a megbízott kapitánynak.

- Parancsnok, itt a Híd! – jött az üzenet.

- Hallgatom! – válaszolt Naomi.

- Ötös prioritású transzportálást kezdeményeztek Asszonyom! – tájékoztatta Omok Zászlós a Parancsnokot.

- Transzportot engedélyezem, egyenesen az Eligazítóba! – válaszolt Noami.

Fél perc múlva már Torres és Wildman is az 1-es fedélzetre értek a turbólifttel, amikor beléptek a folyosóról a terembe mind ketten meglepődtek.

- Enyhe nosztalgia fogott el! Majdnem olyan, mint a VOYAGER, csak fiatalabb, okosabb és modernebb… - állapította meg az idősebb nő. Aki éppen a panoráma ablakon át nézte a világűrt, meg több száz klingon és föderációs űrhajót, amik az Új Romulus védelmére érkeztek.

- Admirális!  - üdvözölték meglepetten. Kathryn Janeway ekkor feléjük fordult, hogy köszöntse régi barátait.

- Naomi! Büszke vagyok Rád! – mondta az Admirális a fiatal ktariai nőnek, miközben megölelték egymást. Ezután a félig klingon nőt köszöntötte.

- Admirális! – viszonozta a köszönést B’Elanna, majd könnyeikkel küszködve egymást megölelve köszöntötte egymást a két idősebb nő.

Eltelt néhány másodperc, mire szóhoz jutottak.

- Olyan rég volt már! – mondta mély fájdalommal a hangjában Janeway – A kicsi Miral jól van? – kérdezte az Admirális, Tom Paris és B’Elanna lányának hogylétét.

- Már nem is olyan kicsi. Öreg barátom, Worf Tábornok sokat segített, hogy beilleszkedjen a klingon társadalomba. – mesélte a klingon nő.

- Ennek örülök! Nagyon hiányoznak a Családnak! – mondta Kathryn Janeway.

- Önök is hiányoznak Nekünk! Tom is azt szeretné, ha újra együtt lennénk, ezért kérelmeztem Martok Kancellárt, hogy vezényeljen át a Földre. – válaszolt B’Elanna.

- Ez a legjobb hír, amit évek óta hallottam! – örült meg Janeway a klingon nő bejelentésének.

 

A USS VOYAGER Föderációs csillaghajó hét éves utazása a Delta Kvadránsban nem csak egy legénységgé formálta a hajón tartózkodókat, hanem egy igazi család kovácsolódott belőlük. A hajó hazatérése után, egy rituális ünnepség vált szokássá a volt legénység körében, minden évben összegyűltek megünnepelni a hazatérés napját.
Hosszú éveken át tartott ez a szokás, még akkor is, amikor többen is a legénységből hosszabb küldetésre mentek.
Így lett volna ez öt évvel korábban is, de abban az évben súlyos veszteség érte a VOYAGER családját. Az egyik legkiválóbb, ismert Föderációs pilóta, Tom Paris egy újfajta hajtómű tesztelése során súlyos balesetet szenvedett. Az akkor még kísérleti fázisban lévő transztér hajtómű tesztelése során egy nem várt hiba következett be, aminek következtében az egész kutatóbázis elpusztult, az ott tartózkodó háromszáz fős személyzettel, és a vezető tesztpilótával, Tom Paris-szel együtt. Az értelmetlen tragédiát sem B’Elanna sem pedig a VOYAGER családja nem tudta feldolgozni. Attól az évtől kezdve B’Elanna és Miral már nem vettek részt több VOYAGER találkozón, a Földi otthonukat hátrahagyva a Qo’noS-ra költöztek, ahol Worf Tábornok és Martok Kancellár segítségére voltak.

 

A baráti üdvözléseket követően Naomi utasította a COLOMBUS főtisztjeit, hogy mindenki jelenjen meg a parancsnoki Hídon, ahol rendkívüli eligazítást kívánt tartani.

Akik a hajón tartózkodtak, mind ott voltak már, kivétel Nyolcast, mivel Icheb-nek még nem sikerült helyreállítani a mobil kivetítőt.

Először Naomi Wildman lépett a Hídra, majd B’Elanna és őket követte Janeway Admirális.

Borikk, a Taktikai Segéd Hologram üdvözölte az előljárókat.

- Kapitány a Hídon! – mondta, majd folytatta – Admirális a Hídon! – tisztelgett a TSH.

A jelenlevők nagy tisztelettel adóztak a két idegennek, hiszen személyük már-már legenda a Csillagflotta történelmében.

Közben D’Tan Főminiszter is a hajóra sugárzott, így vált teljessé a koalíció.

- Köszönöm Önöknek, amit a népünkért tesznek! Az Klingon Birodalom és a Föderáció segítségével sikerült megállítanunk Kvanticus Tábornok flottáját, de sajnos nem minden alakult jól! – hálálkodott a romulán Főminiszter.

- A Kererek Admirális vezette flottával teljesen megszakadt a kapcsolat. – jelentette a Főminiszter.

- Kvanticus Tábornok flottája súlyos veszteségeket szenvedett, miután a Csillagflotta is megérkezett az ütközetbe.

Martok Kancellár üzenetét hoztuk, miszerint a Klingon Birodalmi Flotta addig biztosítja a segítséget a Romulán Köztársaságnak amíg arra szükség van! – válaszolt B’Elanna Torres.

- A Csillagflotta hajói is itt maradnak állomásozni, amíg szükséges! – ajánlotta fel a Föderáció haderejét Kathryn Janeway Admirális.

D’Tan Főminiszter megköszönte mindkét szövetségesének a segítséget.

- Hogy állnak a javítások a COLOMBUS-on? – érdeklődött az Föderációs Admirális.

- A deflektor vezérlés és az ablatív pajzs legalább három nap, mire rendbe hozzuk. – válaszolt Icheb.

- A fegyverzet, a főcomputer szintén pár napig is eltarthat, attól függően, hogy hány bioneurális áramkört kell kicserélni. – válaszolt Borikk Hadnagy.

- Orvell Kapitányról és csapatáról azóta sem érkezett hír? – érdeklődött Janeway Admirális.

- Nem, sajnos nem! – válaszolt Naomi, majd folytatta – Próbáltuk hívni a SANTA MARIA kompot, de a jel nem érkezett meg. Valószínűleg túl nagy az interferencia. De nem zárható ki, hogy elfogták őket. – jelentette Naomi Wildman.

- Parancsnok, mentő akciót kell szerveznünk! Kvanitcus Tábornok flottája most visszavonult, az egyesített flottával szemben semmi esélyük nem lenne! – javasolta Mareq Myrian Hadnagy.

- Orvell Kapitány parancsa az volt, hogy semmi képpen se bocsátkozzunk háborúba Kvanticus Tábornokkal. – válaszolta Naomi.

- Orvell Kapitány egy Csillagflotta kapitányhoz méltó módon adott parancsot Önöknek, de sajnos a Föderáció elleni háborút, maga Kvanticus jelentette be, így a háború már nem csak, hogy elkerülhetetlen, de nem is a COLOMBUS legénységétől függ.

Mint a Flotta admirálisa azt az utasítást adom, hogy minél hamarabb készüljenek el a javításokkal, és menekítsék ki Orvell Kapitányt, hiszen, amíg Ő Kvanticus fogságában van, az biztonsági kockázatot jelent a Csillagflottára nézve is! – adta a parancsot Janeway Admirális.

- Értettem Admirális! – válaszolt Naomi.

- Hallották az Admirálist! Munkára! – adta az utasítást Wildman Parancsnok.

- Jó utat barátaim! – köszönt el Janeway Admirális a legénységtől, majd jelt adott a hajójának, hogy visszasugározzák őt.

- Icheb a gépházba indult, amikor B’Elanna csatlakozott hozzá a turbóliftnél.

- Ha megengeded, segítenék a javítások felügyelésében! – ajánlotta fel segítségét a klingon nő.

- Megtiszteltetés, köszönöm! Amilyen gyorsan lehet, helyre kell állítanunk Nyolcas kivetítőjét… - mondta a brunali főgépész.

- Egy borg hologram… ettől jobban kiráz a hideg, mint attól a csoffadt, öreg romulántól… - válaszolt Torres némi túlzással és szarkazmussal, amin mindketten nevettek.

- Ha megismered, biztos megkedveled majd! – nevetett Icheb.

B’Elanna Torres igen kétkedő tekintettel nézett a holosugárzóra, miközben mosolygott a régi emlékeken, amik eszébe jutottak még a VOYAGER-ről.

  

NOVA ROMULA, ÚJ ROMULÁN CSILLAGBIRODALOM

Két hét telt el azóta, hogy az Orvell Kapitány vezette Colombus Speciális Osztag megpróbált információkat szerezni a romulán lázadókról a hajdani Romulus csillagrendszerben. Akkor egy rajtaütés szerű támadással rövid idő alatt véget vetettek Kvanticus Tábornok katonái Orvell-ék tervének, majd miután fogságba ejtették az Osztag tagjait, átszállították őket egy nagyon jól őrzött katonai létesítménybe. Egy bolygóra vitték a hadifoglyokat, amit Orvell-ék úgy hallottak, mintha Nova Romula-ként emlegetnék a helyiek. Feltételezték, hogy ez lehet az a bolygó amit Kvanticus használ bázisként. Igaz, nem sokkal az után, hogy elfogták őket, a Tábornok ki kiáltotta az egész kvadráns előtt, az Új Romulán Csillagbirodalmat, majd nem késlekedett hadat üzenni a Föderációnak és a Klingonoknak sem.

A fogolytáborba kerülést követően mindennap kihallgatáson kellett részt vennie Natheniel Orvell Kapitánynak is, és a C.S.O. többi tagjának, amiből ketten már meghaltak az őrök és a vallatók brutalitása miatt.

Orvell már nem számolta a napokat, miután pár nappal a foglyul ejtése után olyan brutálisan vallatták ki, hogy elvesztette az eszméletét, nem volt tisztában azzal, hogy hány nap és hány éjszaka telt el, csak hozzávetőlegesen sejtette, hogy plusz mínusz egy két nap eltéréssel két hete voltak már fogságban.

A Köztársasági romulán katonákat, akik a küldetésre elkísérték Orvell-éket, szinte azonnal kivégezték, az osztag többi tagjait éheztették, így a brutális vallatás és az éheztetés miatt minden túlélő legyengült, így esélyük sem volt arra, hogy megpróbáljanak erővel kitörni a fogságból.

Myra Myrian-t sem kímélték jobban, mint őt, így mikor visszahozták a kihallgatásból a kelonai nőt, Orvell azónnal megpróbált segítségére lenni, ellátni a sebeket, enyhíteni a kihallgatáskor szerzett sebek fájdalmát.

- Hogy van a karja? – kérdezte Orvell a kelonait, mivel két éjszakával korábban a vallatás során eltörték a bal karját a nőnek.

- Elviselhető. – válaszolt.

- Ma látott valamit a teremben? – kérdezte a Kapitány a Biztonsági főtisztjét.

- Semmit! Ugyan az a sivár, üres terem, mint mindennap. Ugyan azok a foglárok és semmilyen elektronikai berendezés. – jelentette Myra.

- Nagyon óvatosak… Akkor várunk tovább, előbb utóbb hibázni fognak! – állapította meg a Kapitány.

Éppen hogy ezt kimondta Orvell, romulán katonák jelentek meg a cella előtt újabb foglyokat kísértek.

Orvell és Myra is a cellájuk bejárata felé fordultak, majd mikor a két férfit bedobták a cellába ismét aktiválták a cellazárka erőterét.

A félhomály és a rossz körülmények miatt mindkét Csillagflotta tisztnek kellett néhány másodperc, hogy felismerjék az újonnan érkezett foglyokat. Orvell nagy nehezen felállt és oda guggolt az új foglyok mellé.

- Kŏnu Hadnagy! Hall engem? Felismer? A Kapitány vagyok! – kérdezgette Orvell Liu Kŏnu-t, aki még borzalmasabb állapotban volt, mint ők. A romulánok összeverték, több helyen felszakadt a bőre, a testén több helyen véraláfutások látszódtak különböző zúzódások után.

- Kapitány… - motyogta először szinte alig érthetően, majd egyre jobban visszanyerte az eszméletét a Hadnagy.

- Nyugodjon meg Mr. Kŏnu! Most már nincs egyedül! A COLOMBUS-on nemsokára kitalálnak valamit, hogyan szabadítsanak ki minket! – próbálta vigasztalni beosztottját a Kapitány.

- Hogy került ide? Hogy fogták el önt a romulánok? – kérdezte Myra, de erre nem kapott választ Kŏnu Hadnagytól.

- Hogy van? Hogy…hogy van az Admirális? – kérdezte a fiatal tiszt.

A másik férfi, akit Kŏnu-val hoztak a romulán őrök, teljesen felismerhetetlen volt. Megcsonkították és több kibernetikus alkatrészt ültettek a férfi testébe, elsőre egyikük sem ismerte fel, hogy ki is a szerencsétlen áldozat.

Ekkor realizálta az eltorzított testet a COLOMBUS kapitánya.

- Ő itt Kererek Admirális?! – borzadt el Natheniel Orvell.

Kŏnu Hadnagy megpróbálta összeszedni minden erejét, hogy fel tudjon ülni, és beszélni tudjon a Kapitánnyal.

- Igen… Kere-Kererek Admirális, legalább is, ami maradt belőle. – válaszolt a fiatal tiszt.

- Mit tettek vele? Hogy fogták el magukat? Mindent meséljen el! – kérlelte Myra Myrian a tiszttársát, miközben a szörnyű barbárságot nézte.

- Próbáljon meg inni egy kicsit, nem sok ugyan, de ettől jobban lesz! – mondta Nate Orvell miközben egy kis tálkában lévő félretett vizet próbált meg kortyoltatni Liu-val. Mindannyian erősen ki voltak már száradva, így a pár korty víz sokat segített Kŏnu Hadnagynak is.

- Az egész Köztársasági flottát a Ch’Vania rendszerbe vezényelték, engem a zászlóshajóra küldtek az Admirális munkáját segíteni. Néhány fregatt megtámadta a bolygót, de ahogy oda ért a flotta, azonnal visszavonultak, ekkor következett, amire senki nem számított. – mondta nehézkesen, majd próbálta összeszedni minden erejét, hogy beszélni tudjon – Megjelent egy Borg Kocka… - ahogy ezt kimondta, összeszorult a gyomra, de a többiek is hasonló képpen meglepődtek.

- Először nem hittük el, aztán nem értettük, mit keres itt egy Borg hajó… de esélyünk sem volt, a fegyverzete egymás után söpörte el a romulán cirkálókat, a pajzsa folyamatosan modulálódott, nem tudtuk bemérni a frekvenciát. Aztán átszálltak Kvanticus emberei, több tucat Shinzon Fanatikus klónnal együtt. Elfoglalták a hajót. Kiderült, hogy valahogy Kvanticus Tábornoknak sikerült szert tennie egy Borg Kockára, amit elkezdtek átalakítani, a borg technológiával pedig kísérleteztek. Ha jól láttam, ezen a hajón van a Tábornok klónozó üzeme. A köztársasági katonák többségét azonnal kivégezték, a többiekkel kísérletezni kezdtek. Az Admirálist elrettentésül szánták a még életben lévőknek… vagy nekem… ezt nem tudom, de minden nap egy újabb testrészét helyettesítik valamilyen borg technológiával. – mondta el az elmúlt két hét eseményeit röviden Liu Kŏnu.

- Most már biztonságban van Hadnagy, magával ez nem történhet meg! – mondta Orvell Kapitány.

- Megtudott még bármi hasznosat a Kockáról? – kérdezte a Kapitány.

- Biztos, hogy a klónozás ott történik, nagyon erős pusztító ereje van a fegyverzetnek, ami többségében borg, de szerintem feljavított romulán diszruptorok is vannak beépítve.

Annyi biztos, hogy bár legyőzték a Köztársasági flottát, valamiért vissza kellett vonulnia a Kockának, és csak nyolcas- kilences szintű szubtér haladásra képes a Kocka. Ezért értünk csak most ide. – mesélte a Hadnagy.

- Nem túl fényes a helyzet… Ezek szerint többet láttak, mint mi, esetleg tudja, hol vagyunk pontosan? – kérdezte Orvell.

- Ez a Nova Romula, Kvanticus Új Romulán Csillagbirodalmának központi bolygója. – válaszolt a Hadnagy.

- Kererek Admirálisnak magához kellene térnie, akkor talán megpróbálhatnánk valamilyen szökési tervet… - gondolkodott hangosan Myra Parancsnok-helyettes.

- Az Admirális már a második beavatkozás óta nem önmaga, igazából nem is tudom, tudatánál van-e még… - válaszolt Kŏnu.

Miközben ezeken elmélkedtek, ismét őrök érkeztek a cellához, de ezúttal nem vallató kísérte őket, hanem egy egyszerű öltözetet viselő, romulán nő, akinek egy Shinzon Fanatikus címer volt a nyakára tetoválva.

- Natheniel Orvell Kapitány! Jöjjön velem, Kvanticus Prétor látni kívánja! – adta az utasítást a nő Orvell-nek, majd intett az őröknek, hogy vigyék a magatehetetlen megcsonkított romulán vezetőt abból a cellából, ahova berakták korábban.

Nate Orvell összeszedte magát, leporolta zubbonyát és elindult a cellán kívülre, hogy kövesse a Shinzon Fanatikusok közé tartozó nőt.

 

USS COLOMBUS

A javítások sokkal tovább tartottak, mint gondolták, bár a deflektor vezérlőt és a pajzs generátorokat viszonylag gyorsan sikerült kijavítani, a támadás során megsérült a transztér hajtómű generátora is, annak a kijavítása viszont jóval tovább tartott, mivel még csak kísérleti technológia volt.

A Klingon Flotta és a Föderációs Csillagflotta hajói az ütközet óta őrizték az Új Romulus békéjét, miközben a Fővárost ért támadás kárenyhítése zajlott, a diplomáciai vonal is megerősödött a három frakció között.

Martok Kancellár személyesen utazott az Új Romulus-ra, hogy szövetségesét biztosítsa arról, hogy a Föderációval közösen megvédik a Romulán Köztársaságot és minden szükséges segítséget megadnak, ami a védelemhez kell.

Bár Kvanticus hadat üzent mindenkinek, aki a Romulán Köztársaságot támogatta, a háború kirobbanása óta nem érte több öngyilkos klón támadása a szövetséges területeket.

Icheb-nek és B’Elanna Torres- nek sikerült megjavítaniuk Nyolcas mobil holosugárzóját, így a COLOMBUS GSH-ja is újra szolgálatba állhatott.

B’Elanna és Icheb éppen az egyik biztonsági felvételt próbálták meg helyreállítani, amit a Ch’Vania rendszerben talált roncsok közül hoztak el a gépészek kivizsgálásra, amikor Nyolcas valami szokatlan jeladásra lett figyelmes.

- B’Elanna, kérem ezt nézze meg! – kérte a hologram Torres-t, hogy nézze meg, amit talált.

- Szokatlanul magas tetryon sugárzás… Nagyon emlékeztet valamire, amit nagyon szeretnék elfelejteni! – gondolkodott Torres.

Icheb is megnézte a roncsból származó sugárzás értékeit, de nem tudta volna megmagyarázni miként lehetséges az amire B’Elanna is gondolt.

- Ez a szubtéri jeladó, mintha valamit próbálna tovább sugározni, de valamiért nem megy át a jel. – állapította meg a szerkezetről Icheb, majd Nyolcassal és B’Elanna -val megpróbálták dekódolni az üzenetet.

Nyolcas jött rá az üzenet forrására, aki egyből hívta Naomi-t.

- Híd, itt a Gépház! Wildman Parancsnok, azonnal beszélnünk kell! – jelentette Nyolcas.

 

 Naomi Wildman összehívta a hajón tartózkodó főtiszteket, illetve Janeway Admirális is átsugárzott a COLOMBUS-ra az üzenet fontossága miatt.

- Nyolcas-nak sikerült dekódolnia egy rejtett szubtéri üzenetet, amit az elpusztított Romulán Flotta roncsai között egy jeladón keresztül sugároztak. – mesélte Icheb Hadnagy, majd elindította az egyik fali konzolon az üzenetet.

* Robert vagyok, a USS COLOMBUS Föderációs Csillaghajó Orvosi Segéd Hologramja.

Ha valaki veszi ezt az adást, kérem, juttassa el a COLOMBUS legénységéhez!

Nincs sok időm… Orvell Kapitányt és a Speciális Osztagot elfogták Kvanticus Tábornok katonái, csapdába csalták az Osztagot. Jelenleg egy Borg Kockán vagyok, ami Kvanticus irányítása alatt áll!

Az érzékelők szerint megsemmisítettek egy egész flottát ezzel az egyetlen Kocka hajóval!

Kvanticus nem csak szuperfegyverként használja a Borg hajót, hanem megpróbálja alkalmazni a borg technológiát! Itt készítik a Shinzon Fanatikusok által bevetett klónokat is, ez egy klónozó üzem, egy kutató laboratórium és Kvanticus erődje is egyben.

A Kocka nem teljesen üzemképes, a romulánok nem tudták megfejteni a hajó minden egységének a működését! A navigációs napló szerint, a Nova Romula rendszer felé tartunk! Ha közel tudnak kerülni a rendszerhez a 3-1-4-9-es szubtér sávon kapcsolatba tudnak lépni velem!

Most mennem kell! Adás vége! * - hangzott az üzenet, amit Robert, a COLOMBUS OSH-ja küldött.

A főtisztek arcán egyszerre jelent meg a megkönnyebbülés és az aggodalom is.

- Robert-et én küldtem el az Osztaggal a kompon, Orvell Kapitány talán nem is sejti, hogy ő is ott van velük. – mondta Dr. Sanders.

- Az OSH nagy taktikai előnyt jelent, hogy feljutott a fedélzetre, de egy Borg Kockából kiszabadítani a Kapitányékat, nem lesz egyszerű feladat! – jelentette ki a TSH.

- Uraim! Egy kis higgadtságot kérek mindenkitől! – szólt közbe Janeway Admirális, amin mindenki meglepődött. Az idősebb nő arckifejezése is eléggé borúlátó volt.

- Ha jól értettük, megtaláltuk Kvanticus Tábornok klónozó üzemét, ami szerencsétlenebb, hogy ezt egy Borg Kockában sikerült kialakítania… - állapította meg a helyzetet Naomi Wildman, majd folytatta – Tehát, a feladatunk elsősorban a Kapitány és a többiek kiszabadítása, de valahogy meg kellene semmisítenünk egy Borg Kockát. – ismertette a többiekkel az előttük álló feladatot.

- Robert azt mondta az üzenetben, hogy nem minden rendszer működik a Kockán és sokáig tartott az utazás is, valamint ő is valahogy feljutott a fedélzetre… tehát nem egy száz százalékos Borg hajóval kell szembe néznünk! – ezt a következtetést már Icheb vonta le a hallottak alapján.

- Hadnagy, egy ilyen Borg Kocka milyen fegyverzettel és pajzsokkal van ellátva? – kérdezte Torres régi bajtársát.

- Több típusú Kocka hajót gyártott a Borg. Kapacitástól, erősségtől és funkciótól függően hat féle besorolású hajó létezett. De az nem derült ki, ez milyen. – válaszolt a brunali főtiszt, hiszen jól ismerte a borg technológiát, tekintve, hogy anno a VOYAGER legénysége őt is a Borg-tól mentette meg.

- Jellemző a multifázisos adaptációs pajzs, a multifázisos fézer emitterek, fotón torpedóvetők a hajótest pedig száz százalékos tisztaságú tritániumból készült. – válaszolt Icheb.

- Fel tudjuk erősíteni a tricobalt torpedók erejét? Azzal lyukat üthetnénk a páncélburkolaton. – ötletelt Mareq.   

- Ha működő képes a pajzs, a tricobalt torpedók el sem jutnak a burkolatig. Tapasztalataim alapján a Borg-ot belülről lehet a legkönnyebben elpusztítani! – vélekedett Kathryn Janeway, miközben megpróbálta visszaidézni a Borg-gal vívott csatákat.

- Ön mit javasol Admirális? – kérdezte Naomi Wildman Parancsnok.

- Nos… Kvanticus Tábornok csak használni tudja a borg technológiát, de nem érti a működését, tehát ezt az előnyt kell kihasználni! Fel kell jutni a Kockára, kiszabadítani a társaikat és belülről megsemmisíteni a hajót. – javasolta Janeway.

- Rendben! Mareq Hadnagy, találják ki Mr. Borikk-al, hogyan juthatunk fel a hajóra!

Omok Zászlós, készítsék fel a pajzsokat, energia ellátást, fegyverzetet maximális teljesítményre!

Mr. Icheb, B’Elanna-val helyezzék működésbe a transztér hajtóművet!

Nem lesz második esélyünk!

Munkára! – adta ki az utasításokat a megbízott kapitány.

A főtisztek azonnal neki láttak a feladatuk végrehajtásának, Janeway Admirális egy utolsó mondatra szóval tartotta még Naomi Wildman Parancsnokot.

- Jó vezető vagy! Biztosan tudom, hogy sikerülni fog megmenteni a legénységed tagjait! – mondta Kathryn Janeway, majd folytatta – De ne kockáztass többet, mint ami reálisan kivitelezhető!

Még valami…

Ha sikerült kiszabadítanotok a Kapitányt és a többieket, eredjetek útnak a Delta Kvadráns felé! Kvanticus-t bízzátok ránk! Ez az Admiralitás parancsa!  – mondta Kathryn Janeway, a USS VOYAGER volt kapitánya.

- Sok sikert Admirális! Nem fognak bennünk csalódni! Ez megígérem! – válaszolt Naomi Wildman, majd megölelte régi kapitányát, aki mosolyogva ölelte viszont a ktariai nőt, akit csecsemő kora ismert.

 

NOVA ROMULA

Natheniel Orvell Kapitányt bekísérték a tanácsterembe, a Prétor egy tágra nyitott erkély ablakában állt.

- Látja ezt a sok szürkés-barna sziklát? Önmagukban nem mondanánk szépnek, de ha jobban megfigyeli, megláthatja mennyi lehetőség rejtőzik a zord kövek alatt!

Korábban ez a bolygó a Romulán Birodalom egy alig ismert bányász telepe volt, néhány ezer Reman bányásszal… Ma az Új Romulán Csillagbirodalom központi bolygója!

Szépsége soha nem érhet fel a szent Romulus szépségéhez, de ez emlékeztet minket, hűséges romulánokat arra, hogy népünk ezer éves birodalma tovább él, ha keményen küzdünk érte! Sok-sok évtized múlva, majd úgy emlékeznek a romulánok erre az időre, amikor feltámadt hamvaiból a romulán harci madár! – ömlengett öntelten és gőgösen Kvanticus.

- Gondolom a történetek majd az új birodalom alapítóját is isteni magaslatokba emelik?! Hiszen pár száz év múlva ki fog már emlékezni arra a népírtásra, amit maguk művelnek a saját népükkel?! – vonta kérdőre Orvell.

Az idős romulán vezető uralkodva indulatain folytatta a társalgást.

- Egy újabb szentimentális, álszent Föderációs… egy „mindenbe beleüti az orrát ember”… - vágott vissza személyeskedve a romulán, majd folytatta – Lássuk csak a jelentést… Natheniel Orvell Kapitány… Tehát egy Csillagflotta kapitány… még pedig a USS COLOMBUS csillaghajó kapitánya… Elragadó… Mondja, mi köze a Föderációjának vagy a hajójának a romulán belügyekhez? – kérdezte a provokációt követően.

Orvell először nem válaszolt, amire a romulán tovább vitte a beszélgetést.

- Igen csendes természet Föderációs kapitány létére! Látom nem nagyon beszélgetett az embereimmel sem… Mondja Kapitány, tényleg kíváncsi vagyok, hogy miért ment a Romulus rendszerbe, mit keresett egy régi űrállomáson?

Nézze, lehet, hogy sose fogja megérteni azt, min megy keresztül a népem! Nem is kívánok ilyen szörnyűséget maguknak embereknek! Hontalanná válni… hallani több milliárd honfitársa utolsó lélegzését… majd hallani, ahogy egy pillanat alatt több milliárd lélek hangja eltűnik örökre… Mi maradt abból a több ezer éves Birodalomból, ami egykor voltunk? Menekültek, éhezők, egymással viaskodók! Majd létre jön egy kollaboráns kormány, ami talpnyalója lesz a Klingonoknak, akik egy fél galaxis távolságból is bűzlenek a mocsoktól, és ugyan ezek a kollaboránsok hajlonganak a Föderációs zászlók előtt is. Ebben a káoszban kell rendet teremteni! Nehogy azt gondolja, hogy ez könnyű feladat, vagy az, hogy támadási parancsot kell kiadnom a saját népem ellen! De több mint két évtizede tart az a káosz, amin most kell úrrá lennünk! – érvelt Kvanticus.

- Ezért küldi kvadráns szerte a Shinzon Fanatikusok klónjait, hogy végezzenek öngyilkos merényleteket?

Vagy talán a Yorktown Csillagbázison tartózkodó negyven millió Föderációs polgár tehetett a maguk polgárháborújáról?

Mert azt el tudom fogadni, hogy háború idején katonák harcolnak egymással… de amikor ártatlan civilek, és menekültek hangja tűnik el örökre a világűr sötétségében, egy öngyilkos merénylő támadása miatt, azt nem tudom indokként megérteni! – válaszolt Orvell a romulánnak.

- Igen, hallottunk a Yorktown Csillagbázis sajnálatos pusztulásáról! – válaszolt a romulán – De miből gondolják, hogy a Shinzon Fanatikusok az én parancsaimat követik?

A Shinzon Fanatikusok egy vallási alapokon nyugvó szekta, akik valamilyen radikális gondolkodású idealista vezetőt követnek! – mondta – Én magam harcoltam a Domínium elleni háborúban, azután beköszöntött a béke korszaka, amit Shinzon Prétor bosszúszomjas terve rúgott fel. Én katona voltam, a hazámat, a népemet szolgáltam mindig is, nem egy nagyratörő politikust! Shinzon Prétor módszereit nem tartottam soha követendő példának… a hadsereg másképpen működik! – fejtette ki a gondolatait a romulán vezető.

- Tehát nem az Ön parancsait követik, ha ennyire nem ért egyet a Shinzonar-al és az elveikkel, akkor még is miért paktált le velük? – vonta kérdőre Orvell ismét Kvanitcust, aki ebben a pillanatban felkapta tekintetét, és az addigi egyszerű testtartásából áthelyezkedett egy tekintélyt sugárzó ember képébe.

- Shinzonar? – kérdezett vissza meglepettséget színlelve, bár azért annyira nem törte magát az idősebb romulán, hogy minden áron megtévessze foglyát.

- Tudjuk, hogy lepaktált a Shinzonar-al, azt is tudjuk, hogy egy Borg Kocka is a tulajdonába került és azon van a klónozó üzem, ahol az öngyilkos klónokat gyártják… Kár tagadnia Tábornok! Lehet, hogy a híveit megtudja téveszteni, de minket nem! – vágta oda az igazságot Orvell Kapitány, majd folytatta – Fejezzük be ezt az értelmetlen háborút! Azt mondja, maga a népét szolgálja, hát hozzon végre valódi békét annyi év szörnyűség után a romulán népnek! – javasolta Orvell Kapitány.

Bár Kvanticus végig hallgatta, nagyon nem tetszett neki Orvell modora.

- Már nem tábornok vagyok Kapitány, hanem az Új Romulán Csillagbirodalom Prétora! A maga fiatal kapitány generációja már nem tiszteli a hagyományokat, még a saját önhitt Föderációs hagyományait sem! Saját szavaival mutatta meg, hogy nem tiszteli a romulánokat, így akar egy hamis békét ajánlani számunkra? Esetleg nincs önnél egy csatlakozási szándéknyilatkozat, hátha csatlakozni kívánunk a Föderációjukhoz?  - provokálta Kvanticus Prétor Orvell Kapitányt.

Néhány másodpercnyi csend következet, amikor mindketten végig gondolták a helyzetüket.

- Őszinte leszek Kapitány, nem kedvelem sem Önt, sem a Föderációját, de magát az embereket sem kedvelem! Ettől függetlenül azt gondoltam, hogy megkímélem a maga és a társai életét… ezért is sajnálatos, hogy mindent tud a Borg Kockáról és a klónozó üzemről… Így sajnos nem hagyhatom Önt életben, ha mást nem is, ezt azért gondolom, megérti?!

De ne aggódjon Kapitány, a klónozás abszolút nem jár fájdalommal, ha végeztek, ígérem, gyors kivégzése lesz! – vázolta Orvell jövőjét Kvanticus Prétor.

Miután a testőrséget behívta a romulán vezető, utasította őket, hogy azonnal vigyék Orvell-t és a többi Föderációs foglyot a Borg Kockára, és kezdjék meg a klónozás előkészítését.    

 

USS COLOMBUS

A teljes legénység, a Klingonok és a Föderációs gépészek is azon dolgoztak, hogy a COLOMBUS-t felkészítsék Orvell Kapitányék kiszabadítására.

Naomi Wildman Parancsnok a Gépházba tartott, amikor csatlakozott hozzá Mareq Myrian Hadnagy.

- Asszonyom, Kŏnu Hadnagyról továbbra sincs hír? – érdeklődött Mareq.

- Sajnos nem tudok ma sem jó hírrel szolgálni Önnek! De nem adjuk fel, a Romulán flotta roncsai között nem találták meg a holttestét, addig pedig van remény arra, hogy megmenekült! – válaszolta elnyűtt hangon a megbízott kapitány.

- Ha megengedi! Volna egy ötletem a mentő akció kivitelezésére, igazából Mr. Weyoun-nal ötleteltünk, hogyan lehetne kiiktatni a Borg Kockát! – ajánlotta fel az ötletét a kelonai férfi.

- Jöjjön velem Hadnagy, épp a Gépházba tartok, hogy megnézzem, hogy áll a transztér hajtómű! – válaszolt a Parancsnok.

Mikor a hajó Gépházába értek megannyi gépész dolgozott a pultoknál, alig bírták kerülgetni egymást. B’Elanna és Icheb az egyik diagnosztikai konzulnál ültek és éppen a transztér generátor által létrehozandó transztérjárat rezonancia hullámait ellenőrizték.

- Hadnagy! – köszöntötte őket Naomi – Hogy állnak a hajtóművek? – kérdezte a ktariai nő.

- Sikerült stabilizálni a generátor fluxus ingadozását, még néhány számítás szükséges, hogy biztosan stabil folyosót tudjunk létrehozni, és ha ez meg van, akkor készen állunk majd az indulásra. – válaszolta a brunali.

- Helyes! Ezt már jó hallani! – nyugtázta a jelentést Naomi.

- Most már csak az a kérdés, hogyan fogjuk kimenteni a Kapitányt és a többieket? – tette fel a kérdést Icheb.

- Mr. Mareq! Halljuk, mi a tervük? – kérte a Parancsnok a kelonai férfit.

- Mr. Weyoun-nal úgy próbáltuk megközelíteni a dolgot, hogy minden lehetőséget kihasználjunk.

Amint a Borg Kockához ugrunk, azonnal elterelő támadást kell indítani, és a főgenerátort kell célozni minden fegyverrel.

Borikk Hadnagy üzenetet küld Mr. Robert-nek, hogy kapcsolja le a hajó pajzsát, amíg nincs pajzs, addig kitranszportáljuk a Kapitányt és a többieket, és besugárzunk egy chroniton fluxus generátort, majd ha már mindenkit kimentettünk, fázison kívülre helyezzük a Kockát, a generátor túltöltődik, és végül elpusztítja a Borg hajót – vázolta a tervet Mareq.

- Icheb? – várta a véleményét Naomi a régi bajtársának, aki a hajó főgépésze volt.

- Szerintem működhet! Nyolcas! Az elzárt fluxus generátorok közül készíts elő egyet, ami üzembe helyezést követően töltődjön túl! – adta az utasítást a Főgépész a GSH-nak, aki jelezte, hogy máris végre hajtja a feladatot.

- Rendben Uraim! Tájékoztassanak, ha készen állunk! – parancsolta Naomi.

B’Elanna Torres érdeklődve figyelte, hogyan dolgozik össze a legénység, ez a VOYAGER-en töltött éveket juttatta eszébe, de nem tudta megállni, hogy ne kérdezze meg, amit nem értett.

- Chroniton fluxus generátor? – tette fel a kérdést.

- Ez egy nagyon hosszú történet, és köt a temporális irányelv! – válaszolta Icheb, a félig klingon nő mosollyal az arcán jelezte, hogy értette az üzenetet.

 

Mindenki erején felül teljesített szolgálatot, csak, hogy minél hamarabb útnak indulhassanak, így két és fél órával később, a Gépház jelentette, hogy a transztér generátor készen áll a transztér ugrásra. A segítségként érkező gépészek, karbantartók elkezdték elhagyni a USS COLOMBUS fedélzetét, a legénység felkészült a mentőakcióra.

B’Elanna Torres az utolsók között hagyta el a hajót, de mielőtt távozott volna, régi barátai elkísérték őt a Transzporter állomásra.

- B’Elanna, köszönjük a segítséget! Nélküled ma már talán mi sem lennénk! – hálálkodott Naomi.

- Ugyan! Ez a legkevesebb, amit az ember megtehet a családjáért! – válaszolt a félig klingon származású nő. – Sikerülni fog a küldetésetek! Tudom, hogy ez egyben azt is jelenti, hogy tovább haladtok a Delta Kvadráns felé… Szerencsés utat kívánok Nektek, vigyázzatok egymásra! Oh, és üdvözlőm Neelix-et! – búcsúzott Torres a régi barátaitól.

- Köszönöm a segítséged! Köszönünk mindent! – búcsúzott Icheb és Naomi, majd a Parancsnok jelt adott, hogy adjanak energiát az átsugárzáshoz, így a USS VOYAGER Főgépész legendája visszatérhetett az ALEXANDER nevű Klingon zászlóshajóra.

Naomi és Icheb megfogták egymás kezét, miközben B’Elanna-t vissza transzportálták a hajójára, majd mindketten elszántan egymásra néztek.

- Akkor, induljunk a Kapitányért és a többiekért! – adta ki a parancsot Naomi Wildman megbízott kapitány.

A USS COLOMBUS készen állt az indulásra, a Hídra érve a Parancsnok elrendelte a VÖRÖS RIADÓT, majd kiadta az utasítást, hogy mindenki foglalja el a harcállását.

- Bryce Zászlós, úti cél, a Nova Romula rendszer! – adta ki a parancsot.

- Igen is Kapitány! – jött a válasz.

- Gépház, itt Wildman Parancsnok! Indítsák a transztér hajtóművet! – hangzott el a nő újabb parancsa.

- Transztér generátor töltöttsége száz százalékon! Indulhatunk Parancsnok! – válaszolt Icheb Hadnagy.

A USS COLOMBUS belépett a transztér járatba.

 

Orvell Kapitányt, Kŏnu Hadnagyot és Myra Parancsnok-helyettest átsugározták a Nova Romula-n lévő börtöncellájukból a Kvanticus Prétor által irányított Kocka hajóra.

Orvell Kapitány és társai saját szemükkel látták, hogyan készülnek az újabb és újabb klónok a Kocka hajón lévő klónozó üzemben.

Natheniel Orvell és Myra is elborzadva látták, hogy néz ki egy Borg hajó belülről, illetve, hogy Kvanticus milyen szörnyű kísérleteknek vetette alá foglyait, akikre már nem tartott igényt.

A hatalmas űrhajón több ezer klónt készítettek a Shinzon Fanatikusok számára.

 

A Kocka hajó nem üzemelt, és súlyos sérüléseket szenvedett, mielőtt Kvanticus Tábornok rátalált. Évek óta lekapcsolt állapotban lebeghetett az űrben, mielőtt a Tábornok újra csatarendbe állította.
Mivel a Borg technológia ismerete csekély volt a romulánok körében, így Kvanticus sem tudta teljes egészében helyre állítani a Borg csatahajót, ugyanakkor a fegyverzet egy részét illetve a technikai felszereltség egy részét megpróbálták megfejteni, több-kevesebb sikerrel.
Miután újra működőképessé vált a Kocka, ez lett Kvanticus Tábornok hadseregének a zászlós hajója, egyben az erődje és a legveszélyesebb fegyvere is.

 

Orvell Kapitányt, Kŏnu Hadnagyot és Myra Myrian Parancsnok-helyettest egy átalakított regenerációs fülke terembe zárták fogságba. A Colombus Speciális Osztag többi tagját egy nem messze lévő másik terembe vitték, közülük két tisztet kiválasztottak majd elvitték őket.

Orvell, Kŏnu és Myra sokkal jobban érezték már magukat, hogy legalább egy napja nem vallatták őket.

- Van valami terve Kapitány? – érdeklődött a fiatal földi hadnagy.

- Nyugalom Mr. Kŏnu! Nem fogjuk hagyni, hogy klónozzanak minket! – válaszolt Orvell.

- A Tábornok egész biztos nem hagy minket életben, ha megkapta, amit akart… - állapította meg Myra, majd folytatta – De azt hiszem, nem teljesen tudják kezelni ezt a szörnyeteg hajót! Ebből előnyt tudnánk kovácsolni, ha hozzá férhetnénk valahogy a computerekhez. – mondta a kelonai nő.

- Kim Kapitány mellett sok mindenre felkészültem, de a Borg nem volt a tananyag része… - próbálta oldani a feszültséget a Kapitány.

- Keressenek bemeneteli pontokat, bármit, ami vezérlő egységnek tűnhet! – adta ki a parancsot Orvell a két tiszt társának.

Myra és Kŏnu is a teremeben elkezdett valamiféle irányító egységet keresni. Hirtelen egy pillanatnyi áram kimaradás miatt vibrálni kezdtek a fények az amúgy sem jól megvilágított helységben. Emberi hangokat lehetett hallani a távolból, melyek ordításnak tűntek. Orvell a többiekre nézett.

- Azt hiszem nincs sok időnk, próbáljanak meg keresni bármit, ami használható! – mondta a Kapitány, amikor egy pillanatnyi idő alatt egy kis eszközt transzportáltak közéjük.

A COLOMBUS Orvosi Segéd Hologramjának a mobil sugárzója volt, Robert aktiválta önmagát.

- Robert! Maga hogy kerül ide? – kérdezték meglepetten.

- Dr. Sanders-nek köszönhetik, hogy most itt vagyok, az ő ötlete volt, hogy eljöjjek magukkal a küldetésre. – válaszolt az OSH, majd folytatta –

Kapitány! Sikerült egy titkosított szubtér üzenetet küldenem a COLOMBUS-nak. Ha meg kapták az üzenetet, van rá esély, hogy mentő akciót indítanak. – jelentette Robert.

- Sosem örültem még ennyire magának Doki! – örült meg a hírnek Kŏnu Hadnagy.

- Ahhoz, hogy segíteni tudjon rajtunk a COLOMBUS, le kell kapcsolnunk a Kocka hajó pajzsait. – állapította meg a Kapitány.

- Sikerült hozzáférnem a hajó főcomputeréhez, Kvanitcus Tábornok nem tudja kezelni a teljes hajót, és a főrendszereknek is csak egy részéhez fértek hozzá. Viszont a borg adaptív pajzsot sikerült bekapcsolniuk, így ha a COLOMBUS meg is támadná a Kockát, a fegyvereink nem hatolnának át a pajzson. – jelentette Robert.

- Valaki közeledik – üzente Myra Parancsnok-helyettes.

- Megpróbálom kijuttatni magukat innen! Ha kimennek, haladjanak végig a folyosón közel háromszáz métert, majd balra találni fognak egy irányító pultot, ott nézzék meg a hajó alaprajzát, úgy eljuthatnak a 14/3-as szektorba. Ott van a hajó energia mátrixa. Amikor ide ér a COLOMBUS, le kell kapcsolnunk a pajzsokat, úgy be tudják majd mérni a holosugárzómat, azzal visszajuthatunk a hajóra!

- Mindjárt itt vannak! – siettette a kelonai nő a többieket.

- Kapitány, ott van egy csatlakozó egység, azon keresztül töltse fel a programomat a hajó computerébe, a holo kivetítőm legyen Önnél! – kérte az OSH a Kapitányt, aki azonnal feltöltötte Robert programját a Kocka hajó computerébe, majd az utolsó pillanatban sikerült elrejtenie a zubbonyában a kivetítőt.

Egy Shinzon Fanatikus romulán érkezett a cellának kialakított helységbe, akit három átalakított lény kísért.

Kŏnu Hadnagy ismerte fel először Kererek Admirálist, illetve azt, ami maradt belőle, a másik két átalakított azok közül az emberek közül volt, akik a szomszédos cellában voltak fogva tartva.

Látszólag egyikük sem volt tudatánál, és mindannyian a Shinzon Fanatikus utasításait követték.

Az átalakítottak hasonlítottak egy borg dolgozóhoz, testüket megcsonkították és kibernetikus részekkel egészítették ki.

- Javaslom, ne álljanak ellen! – utasította a romulán a COLOMBUS tisztjeit, majd intett az átalakítottaknak, hogy vegyék le Orvell-ék DNS mintáját.

Az átalakított katonák megtették, amire utasította őket a Shinzon Fanatikus, majd távozni készültek a helységből.

Ekkor villogni kezdett az OSH mobil kivetítője, és Orvell-ék látták amint a falakon lógó vezetékekben túltöltődés keletkezik.

Amikor a romulán és az átalakítottak a terem végén lévő erőtérhez értek, Orvell utasította a társait, hogy vessék magukat a padlóra, majd abban a pillanatban hatalmas energia kisülés csapott ki a válaszfalakból. Néhány pillanattal később, Orvell, Kŏnu és Myra felálltak, és csak az elszenesedett holttestek maradtak a fogvatartóikból.

* Kapitány, menjenek az irányító panelhez, aktiválják a panelt, megmutatom, hogyan juthatnak biztonságosan a 14/3-as részlegre! * mondta a hajó computerén keresztül Robert. Orvell-ék mielőtt elindultak volna a folyosón, lekapcsolták a szomszédos cella ajtaját őrző erőteret, ahol a C.S.O. hat tagját tartották fogva. A Shinzon Fanatikustól szerzett diszruptorral felszerelkezve elindultak az irányító panelhez.

 

A USS COLOMBUS már egy ideje haladt a transztérben, közben folyamatos készültségben volt a legénység.

Omok Zászlós folyamatosan próbálta elérni Robertet az OSH által megadott titkosított szubtér frekvencián, ami csak a tizedik próbálkozást követően járt sikerrel. A COLOMBUS legénysége elküldte a mentőakció tervét az OSH-nak.

 

A Kvanitcus Prétor által birtokolt Borg Kocka hajó fedélzetén Orvell Kapitány és csapata összetűzés nélkül, sikeresen eljutott az OSH által mutatott teremig, ahol a Kocka hajó energia mátrix generátora volt található.

Orvell-ék a generátorhoz érve megpróbáltak hozzáférni a kezelő felülethez, amikor a C.S.O. egyik tagját hátulról egy energia nyaláb találta el, a Csillagflotta tiszt holtan rogyott össze. Kŏnu Hadnagy és a többiek megpróbáltak fedezéket keresni.

*TAPS*TAPS*TAPS*

Tapsolt hangosan valaki, majd Kvanticus hangjától zengett az energia fejlesztőnek helyt adó terem.

- Kapitány!... Nem csalódtam magában! – mondta gúnyosan a romulán vezető, majd folytatta - Az öntelt, Föderációs, idealista bátorságuk… Szánalmas próbálkozás volt!

- Prétor! Kössünk alkut! Engedje el a társaimat, és én itt maradok magának! – ajánlotta fel a feltételeit Orvell Kapitány.

- Ugyan Kapitány! Ön sem lehet annyira bolond, hogy elhiggye, hogy betartanám ezt a nevetséges alkut, ha igent mondanék rá! – válaszolt lekezelő gúnyos hangnemben Kvanticus.

Orvell megpróbált időt nyerni, hátha sikerül valami kiutat találniuk ebből a csapdából.

- De lássa Kapitány, hogy nem vagyok kegyetlen! Lehetőséget biztosítok Önnek és a csapatának, hogy szolgálják a dicső Romulán Csillagbirodalmat! – ajánlotta fel a romulán vezető, majd folytatta – Előbb-utóbb belátja majd, hogy az én szándékom a béke, a rend és a biztonság megteremtése! De csak úgy hozhatok békét a Romulán társadalomba, ha előtte kiiktatjuk a zavaró elemeket! – magyarázta indokait Kvanticus.

Közben Myra Myrian Parancsnok-helyettes felmérte a lehetőségeket, amik nem voltak túlzottan bíztatók a számukra, tekintettel arra, hogy csak egyetlen lőfegyverük volt.

 

A COLOMBUS közeledett a Nova Romula rendszerhez.

- Parancsnok, megnövekedett tetryon sugárzást mérnek a nagy hatótávolságú érzékelők! – jelentette Mareq Hadnagy.

- Harckészültség!

Miss Bryce olyan közel lépjünk ki a transztérből, amilyen közel csak lehetséges! – adta ki az utasításokat Naomi Wildman.

A kormány pultnál lévő Zászlós követte a parancsot. Omok Zászlós feladata volt, hogy transzporter sugárral keresse az OSH mobil holosugárzóját, és ha megtalálja, akkor mihamarabb átsugározza a Kapitányt és társait a Kocka hajóról.

Borikk és Mareq Hadnagy a pajzsokat és a fegyverzetet kezelték, várták a megbízott kapitány támadási parancsát.

Nyolcas és Icheb a Gépházban azon dolgoztak, hogy a terv szerint előkészítsenek és destabilizáljanak egy chroniton fluxus generátort, amivel arra készültek, hogy megsemmisítsék a Kocka hajót.

A legénység készen állt, hogy mindent megtegyen azért, hogy kiszabadítsák Orvell Kapitányékat.

Az érzékelők jelezték, nem messze a Nova Romula csillagrendszertől Kvanticus Prétor Kocka hajóját, így mikor a COLOMBUS visszatért a normál térbe, Naomi Wildman kiadta a támadási parancsot, és a Föderációs hajó megkezdte a Kocka hajó elleni támadást.

 

Miközben a Kocka hajó belsejében egyre feszültebbé vált a helyzet a csapdába szorított Föderációs legénység és Kvanitcus Prétor emberei között, egy nagyobb rázkódás rázta meg a borg hajót, amin azonnal megszólalt a vészjelzés sivító hangja.

- Prétor! Itt a vezérlő, egy Föderációs hajó támadt ránk! – érkezett a jelentés.

- A COLOMBUS!... Pusztítsák el a hajót! Nem maradhatnak túlélők! – adta ki a kivégzési parancsot a romulán Prétor.

Orvell Kapitány jelezte Myra Myrian-nak, hogy biztosítson fedező tüzet, amíg megpróbál hozzáférni az energia mátrix vezérlőjéhez, így a kelonai nő tüzet nyitott a diszruptorával a romulánokra.

 

A COLOMBUS-on pontos, célzott lövéseket adtak le a fézer ágyukkal a Kocka hajó korábban megsérült, gyenge pontjára, de a fézerek így sem hatoltak át a Kocka adaptív pajzsán. A romulánok viszonozni kezdték a támadást. A Kocka hajó fézer ágyúi egymás után lőtték a Föderációs csillaghajót.

- Miss Bryce, Delta Ötös támadó manőver! – adta ki az utasítást Naomi.

Miközben különböző taktikai támadásokat hajtott végre a kisebb csillaghajó, több borg fézer találat is érte.

- Jelentést Mr. Borikk! – adta az utasítást a Parancsnok.

- Deflektor pajzs nyolcvanöt százalékon, és kitart! Ablatív pajzs sértetlen! – jelentette a Taktikai Segéd Hologram.

- Omok Zászlós, próbálja meg bemérni azt a holosugárzót! – parancsolta a megbízott kapitány a vulcani tisztnek.

 

Orvell Kapitány a fedezőtüzet kihasználva az energia mátrixhoz sietett, és megpróbált hozzáférni a vezérléshez, amikor egy romulan diszruptor sugara a vállánál eltalálta. A sérülés következtében a Kapitány a mátrix generátornak csapódott, majd féltérdre zuhant. Ekkor töltötte vissza magát az OSH a mobil kivetítőjébe, majd azonnal aktiválta magát, és megpróbált segíteni Orvell-nek.

- Kapitány! – szólította, de Orvell jelezte, hogy semmi baja, inkább segítsen lekapcsolni az energia mátrixot.

Néhány másodperccel később az OSH-nak sikerült megkerülni a borg áramköröket, és egy rövidzárlattal deaktiválta az energiafejlesztő szerkezetet.

A Kocka hajó valamennyi fő rendszere lekapcsolt, csak a másodlagos rendszerek egy része működött, de megszűnt a hajó pajzsa, leállt a fegyverzet és a navigáció is, valamint több részlegben megszűnt a létfenntartás.

 

A COLOMBUS-on is érzékelték, hogy a Kocka hajó energia ellátása megszűnt.

- Parancsnok, megszűnt a Kocka hajó pajzsa! – jelentette Mareq.

- Borikk Hadnagy, minden fegyverzettel lője a Borg Kockát!

Omok Zászlós, hozza ki őket onnan! Most! – adta ki a parancsokat Naomi Wildman.

- Gépház, itt a Híd! Készüljenek a fluxus generátor átsugárzására! – küldte az üzenetet Weyoun Icheb-éknek.

 

Ahogy lekapcsolt az energia ellátás, több találat is megrázta a Kocka hajót. Miután megszűnt a védőpajzs, a COLOMBUS-ról könnyedén be tudták mérni a transzporter sugárral az OSH mobil holosugárzóját.

- Parancsnok, bemértem a holosugárzót és nyolc életjelet! – jelentette a vulcani Zászlós.

- Transzportálja őket egyenesen a Gyengélkedőre! Energiát! – adta a parancsot Noami.

A transzportálás rendben sikerült, Orvell Kapitány, Myra Myrian, Kŏnu Hadnagy, Robert és a többi tiszt is megérkeztek a COLOMBUS Gyengélkedőjébe, ahol Dr. Sanders azonnal hozzálátott a sérültek ellátásának.

- Híd, itt a Gyengélkedő! Meg vannak! – jelentette Dr. Sanders.

- Zászlós, sugározza át a fluxus generátort! – adta ki a parancsot Naomi Omok Zászlósnak, aki végrehajtotta a parancsot.

- Parancsnok, két kisebb hajó hagyta el Kockát! – jelentette Mareq.

- Hagyják, hadd menjenek! Indítsák a destabilizációs szekvenciát! – parancsolta az Elsőtiszt.

A fluxus generátort átsugározták a Borg Kockára, ahol azonnal aktiválták a szerkezetet, ami először fokozatosan idő fluxusba helyezte a Kocka hajót, ami így kikerült a tér-idő kontinuumból.

- Destabilizációs szekvencia elindítva! – jelentette Mareq Hadnagy.

- Miss Bryce térváltás! Maximális fokozat! – utasította a Kormányost Noami.

 

A USS COLOMBUS belépett a szubtérbe és 9,9-es fokozattal indult útnak, miközben a Kvanticus Prétor által birtokolt Borg Kocka hajó idő fluxusba került, majd a fluxus generátor destabilizálódása után az egész hajó és minden ami rajta volt, kitörlődött a tér-idő kontinuumból.

 

Négy napig haladt a COLOMBUS a szubtérben maximális fokozaton, amikor visszatért a hajó a normál térbe, ahol már csak pár fényévnyire voltak az Új Romulán Csillagbirodalom területének külső határaitól. A határon túl már olyan terület várt a USS COLOMBUS legénységére, melyek még a Béta Kvadráns eddig felfedezetlen területei voltak.

 

Natheniel Orvell Kapitány összehívta a hajó egész legénységét egy fogadás keretében, melyet Karacas új holofedélzeti programjában tartottak meg, ami egy szórakoztató központ volt, melyet a daktari tervezett a hajón szolgáló legénység számára.

 

Amikor mindenki megérkezett a fogadásra, Orvell Kapitány a pezsgős poharát megkocogtatva jelezte, hogy szólni kíván.

- Üdvözlök Mindenkit! – kezdte beszédét a Kapitány.

- Mindenekelőtt, szeretném megköszönni mindannyijuknak, amit értünk tettek!

Az, hogy Mr. Kŏnu, Miss Myra, Mr. Robert és a többiek ma itt lehetünk, az a COLOMBUS bátor legénységének és hűséges barátainknak köszönhető!

De ne feledkezzünk meg azokról sem, akik sajnos már nincsenek közöttünk, az ő hősies viselkedésüket sosem feledjük! Mr. Kŏnu, kérem! – adta át a szót a Kapitány a Hadnagynak.

- Köszönöm Kapitány! – lépett egy kicsit előrébb a tömegből Liu Kŏnu.

- Mint tudják, ebben a háborúban nagyon sokan vesztették életüket, csak azért, mert egy megalomán vezető világhatalmi tervekkel próbálta megerősíteni hatalmát. Nem tudom, hogy él-e még Kvanticus Tábornok, de ha sikerült elhagynia a Kocka hajót, remélem, hogy örökké kísérteni fogja azok halála, akiknek a vére a kezéhez tapad! – mondta gyászbeszédét Kŏnu Hadnagy.

- Köszönjük Hadnagy!

Emeljük poharunkat a Legénységre! Egy Új Családra! – mondta beszédét Orvell Kapitány, majd hozzá tette – Igyunk az előttünk álló kihívásokra, és az ismeretlen, Béta Kvadránsra, útunk következő hosszú szakaszára! –

A legénység tagjai poharukat emelték, néhányan összekoccintották az üvegpoharakat is.

 

Kŏnu Hadnagy éppen egy kis szendvicset vett magához, amikor Mareq és Weyoun léptek oda hozzá.

- Jó, hogy újra köztünk vagy Liu! – mondta Mareq legjobb barátjának.

- Én is örülök, hogy visszatérhettem! – válaszolt mosolyogva a fiatal koreai származású tiszt.

- Amíg nem voltál itt Weyoun barátunkból igazi hős lett! – mesélte a kelonai, amire a vorta csak a szemöldökét húzta fel éreztetve a szarkazmust.

- Azt hiszem ifjú barátunknak több mesélni valója lesz, mint hogy sikerült megállítani egy plazmaszivárgást! – reagált Weyoun Mareq viccelődésére.

 

Naomi Wildman Parancsnok lépett oda az éppen társalgó Kapitányhoz, aki elnézést kért beszélgető partnereitől, és arrébb lépett pár lépést Naomival, hogy nyugodtan tudjanak beszélni.  

- Nem lehetek elég hálás Önnek Naomi! – kezdte Orvell.

- Ennek a legénységnek fontos feladata van Uram, nem maradhatunk Kapitány nélkül! – válaszolt az Elsőtiszt.

- Hosszú út van előttünk, de azt hiszem, egy ilyen jó legénységgel bármit véghez tudunk majd vinni! – Mondta a Kapitány, miközben a Főtisztek összegyűltek körülöttük.

- Barátaim, irány: a Delta Kvadráns! – mondta Orvell Kapitány.